Kanyarfény (Adaptive Light)

A dinamikus kanyarfény bevilágítja az út nyomvonalát olymódon, hogy a fényszórómodul menet közben a kormány nagyobb elfordítására reagálva automatikusan maga is elfordul. Ezzel javul az út megvilágítása a haladási irányban, még egyszerűbbé válik a progresszív vezetés. A rendszer vezérlése több paraméter - például sebesség, kormányzási szög, a függőleges tengely körüli elfordulás - alapján kiszámítja a fényszórók helyzetének szükséges módosítását és megadja az ahhoz szükséges impulzusokat. A kanyarban elforduló fényszórók szükségét már régen felismerték az autógyárak, és mechanikus elven működő elforduló lámpákkal szerelték fel a Citroen DS gépkocsikat már 1955-óta.

Katalizátor

A kipufogórendszerbe épített kipufogógáz-tisztító berendezés, amely átalakítja és csökkenti az égés során felszabaduló szennyező anyagokat. A rendszer vegyi katalizáló anyagot (nemesfémet, azaz platinát vagy ródiumot), kerámia vagy fém hordozóanyagot, burkolatot és különböző szabályozó berendezéseket tartalmaz. A katalizátor a szénmonoxidot széndioxiddá, a szénhidrogéneket széndioxiddá és vízzé oxidálja, és/vagy a nitrogén-oxidokat nitrogénné és oxigéngázzá redukálja. A hatékony katalizátorok akár 95 %-kal is csökkentik a kipufogógázban található káros anyagokat. A benzinüzemű gépjárművekben hármas hatású katalizátorokat, a  dízelmotorokhoz pedig oxidációs katalizátorokat alkalmaznak A motortól függően továbbá akár két fő- és négy előkatalizátor is lehetséges

Keréknyomás-érzékelő

Elektromos berendezés, amely képes tájékoztatni a vezetőt a keréknyomás csökkenéséről és képes a defektes kerék automatikus lokalizálására is. Minden kerékszelep rendelkezik egy nyomásérzékelővel, amely nagy frekvenciájú jelet bocsát ki az utastérben található, a BSI-vel összekötött érzékelő felé. A BSI érzékeli a nyomás változását és tájékoztatja a vezetőt.

Keresztstabilizátor

A stabilizátorok javítják az iránytartást és ezzel a jármű menettulajdonságait. Egyidejűleg csökkentik a járműfelépítmény dőlését és billegését. A jobb iránytartás még biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a kanyarban való haladást. E célból a két kerékfelfüggesztést általában u-alakú rugóacél rúd köti össze. Ezáltal a csak egy oldalra ható emelőerők kiegyenlítve a szemközti oldalra is hatnak.

Kipufogógáz-visszavezetés

A gépjárművek működésekor az égés során keletkező kipufogógázoknak az égéstérbe történő, ellenőrzött visszavezetése értendő. Ennek során csökken az égési hőmérséklet, s már a motorban csökken a keletkező nitrogénoxidok (NOx) mennyisége. Az eljárás igen hatékony, mivel a nitrogénoxid-tartalom az égési hőmérséklet emelkedésével fokozottan növekszik. A kipufogógáz-visszavezetésnek két módszere van: belső visszavezetés a szelepek nyitásidejének átfedései révén, ill. külső kipufogógáz-visszavezetés visszavezető szelepek és vezetékek alkalmazásával.

Kopogásérzékelő

A benzinmotorok kopogó motorhangja arra utal, hogy az égés folyamata nem megfelelő, ami műszaki károsodást idézhet elő. Kopogás elsősorban akkor lép fel, ha a tankolt üzemanyag nem megfelelő minőségű (oktánszámú) a beállított gyújtási időponthoz képest. Ennek elkerülését biztosítja az ún. kopogásérzékelő, a motor közelében elhelyezett rezgésérzékelő, amely felismeri a kopogó zajokat és ezt az információt továbbítja az elektronikus motorvezérlő egységnek. Befolyásolja a motor folyamatszabályozását, például a gyújtási időpontot és az üzemanyag-befecskendezést, s ennek következtében a kopogás megszűnik.

Közös nyomócsöves befecskendezés (common-rail)

A Fiat a kilencvenes évek közepén fejlesztette ki az első common-rail, azaz közös nyomócsöves dízelmotort. Az UNIJET-rendszert 1997-ben az Alfa Romeo 156-os orr-részébe építették be, és sikerét látva, a többi autógyár is megkezdte a felzárkózást. Azért mérföldkő a common-rail rendszer megjelenése, mert az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások a régi gázolajosokat leradírozták volna a színről, ami a dízelmotorok végleges eltűnését eredményezhette volna. Az első generációs common-rail motorok hengerei egyetlen közös, a hengersor mellett futó csőből kapják a gázolajat, ahol a nyomás nagysága 600 és 1200 bar közötti. Ezt a hatalmas nyomást elektromosan hajtott szivattyú tartja fenn, a hengerek mágnesszelepeit pedig a motorvezérlő elektronika működteti. A tárgyalt rendszer második generációja 2001-ben debütált. A lényeg nem változott, csupán a részletmegoldások finomodtak: a közös csőben akár 1600 bar feletti nyomás is kialakulhat, kettős elő-befecskendezéssel szelídítik az égést, illetve a zajt, továbbá oxidációs katalizátorral tisztítják a kipufogógázt. Sajnos a környezetszennyező hatást ez a megoldás sem tudta tökéletesen kiküszöbölni.Végül a PSA-konszern (Peugeot-Citroën) fejlesztette ki azt a szerkezetet, amely a kellemetlenségekért felelős részecskéket kiszedi a kipufogógázból; találóan részecskeszűrő névre keresztelték. (Lásd: FAP). A Toyota 2,2 literes dízelmotorjában már a common-rail technika 3. generációja teljesít szolgálatot. 

Közvetlen benzinbefecskendezés

A hagyományos Otto-motorokban működő átkapcsolható-szívócsöves befecskendezéssel ellentétben a közvetlen benzinbefecskendezéses motorok esetében az üzemanyag közvetlenül az égéstérbe jut. A fojtószelep e technikai megoldásnál szükségtelen. Ez csökkenti a motor fojtását és a hőveszteséget, ami nagyobb teljesítményt és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást eredményez. A motorelektronika felismeri a motor terhelésének mértékét, és a befecskendező rendszeren keresztül vezérli a befecskendezési idő, a befecskendezési nyomás, valamint a befecskendezett üzemanyag-mennyiség értékeit, valamint a szívócsatorna terelőlapjával a hengeren belüli áramlást is. A közvetlen benzinbefecskendezéses technológia növeli az Otto-motorok forgatónyomatékát és teljesítményét, a motor mintegy 15 %-kal takarékosabban üzemel, ráadásul kedvező emissziós értékek elérését is lehetővé teszi.